A portafilter az espresso gép kivehető szűrőkarja, amelybe a szűrőkosár és benne a kávépogácsa kerül.

A portafilter az espresso készítés központi kelléke: ez tartja a kávét, ez zárja a rendszert a nyomás alatt, és ez a barista kezében lévő fizikai kapcsolat a géppel.

Felépítése

A test jellemzően krómozott sárgaréz. A nagy tömeg nem esztétikai kérdés: a réz hőtárolóként működik, és stabilizálja a főzési hőmérsékletet. Ezért kell a portafiltert mindig a gépben tartani, hogy meleg maradjon.

A fülek rögzítik a főzőfejbe, bajonettzárral.

A szűrőkosár cserélhető, és ez határozza meg a dózist.

A kifolyócsőr lehet egyszeres, dupla, vagy elhagyható.

Méretek

A legelterjedtebb az 58 milliméteres kosárátmérő, ez a kereskedelmi gépek szabványa. Léteznek 53 és 54 milliméteres változatok is, jellemzően félprofesszionális és háztartási gépeknél.

A méret azért fontos, mert a tartozékok, a tamper és a kosarak ehhez igazodnak.

Naked (bottomless) portafilter

Ennél a kifolyócsőr és az alsó lemez hiányzik, a szűrőkosár alja szabadon látszik.

Ennek elsődlegesen diagnosztikai értéke van: közvetlenül látható, hogyan folyik ki a kávé. Egyenletes extrakciónál a folyás a közepén egyesül, mézszerű sugárban. Channelingnél oldalra spriccel, foltos lesz.

Mellékhatásként a naked portafilter valamivel testesebb csészét is ad, mert a kávé nem érintkezik a fém csőrrel.

Hátránya, hogy a hibás előkészítés azonnal látványos: a kávé szétfröccsen a gépben és a pulton.

Karbantartás

A portafilter a kávézó egyik legszennyezettebb eszköze, mert a kávéolaj rárakódik és avasodik. Ez közvetlenül fanyar, kesernyés mellékízt ad.

Napi rutin: a használat után törlés, a kosár kiütése és öblítése. Heti rutin: a kosár kivétele és áztatás kávézsírtalanító szerben, jellemzően 20-30 percig, majd alapos öblítés.

Fontos, hogy a portafilter testét ne áztassuk teljesen, mert a fogantyú és a tömítések károsodhatnak.