A Bourbon a Typica mellett a másik alapvető Arabica varietás, amely a Réunion szigetén (egykori Bourbon) kialakult mutációból származik.

A Bourbon nevét Réunion szigetének egykori nevéről kapta, ahová a 18. században vittek jemeni kávénövényeket. Az ott kialakult változat innen terjedt el Latin-Amerikában és Kelet-Afrikában.

Jellemzői

A növény tömöttebb, rövidebb internódiumokkal, mint a Typica, és jellemzően 20-30 százalékkal magasabb hozamot ad. Ez tette gazdaságilag vonzóvá.

A csésze jellemzően édesebb és testesebb, mint a Typicáé, kifejezett karamellás és gyümölcsös jegyekkel, jó komplexitással. Magasabb fekvésben kifejezetten kiváló tételeket ad.

Ellenállósága gyenge: érzékeny a kávélevélrozsdára és a kávébogárra, ami korlátozza a termesztését.

Színváltozatok

A Bourbonnak létezik piros, sárga és narancsszínű termésű változata. A Yellow Bourbon Brazíliában elterjedt, jellemzően édesebb, lágyabb savasságú.

A színkülönbség önmagában nem minőségi kérdés, de a sárga változatnál nehezebb megítélni az érettséget, ami a szedésnél kockázat.

Leszármazottai

A Bourbonból származik a Caturra (törpe mutáció Brazíliából), a Catuai (Caturra és Mundo Novo keresztezése), a Pacas (salvadori törpe mutáció), valamint a kenyai SL28 és SL34 szelekciók.

Ez utóbbiak adják a kenyai kávék jellegzetes, fekete ribizlis, intenzív savasságát.

Ruandai és burundi Bourbon

Kelet-Afrikában, különösen Ruandában és Burundiban a Bourbon a domináns varietás, és jellemzően kiváló minőséget ad: virágos, bogyós, tiszta savasságú tételeket.

Itt érdemes figyelni a potato defect nevű, régióspecifikus hibára, amelyet egy baktérium okoz, és nyers burgonya ízét adja egyetlen szemnek. Ez feldolgozási és válogatási kérdés, nem varietáshiba.

Gyakorlati szempont

A Bourbon jellemzően jól viseli a közepes pörkölést, és espressóban is működik, mert az édessége és a teste kiegyensúlyozza a savasságot. Tejes italban is megőrzi a karakterét.